A leírt szöveg ereje

A minap azon gondolkodtam, hogy miért annyira népszerű a televíziós vásárlás, illetve az online rendelés. Nem szándékosan kapcsoltam oda, valahogy ez a műsor kezdődött, és azon vettem észre magam, hogy a háztartási teendők közben odafigyelek, sőt! Odamegyek a tévé elé és megnézem az általuk bemutatott terméket! Ekkor kezdtem el azon tűnődni, hogy mi az, ami ennyire megragadta a figyelmemet: a közvetlenség volt az. Egyszerű környezetben, hétköznapi emberek mutatták be a terméket, a látványvilág letisztult, a képernyőt szinte teljesen a termék töltötte ki. A hangnem kedves, barátságos, egy férfi és egy nő felváltva beszéltek a termékről, dicsérték azt. Így mind a női, mind a férfi közönséget megszólították, bizalmat ébresztettek.

Miért félünk az egészségügyi témáktól?

Miért van az, hogy az egészségügyi témakörben, legfőképpen a fogászatban, már magától a témától is rettegünk? Fenntartásokkal kezeljük, nem vagyunk elég nyitottak, megkérdőjelezünk minden mondatot és rögtön a mesterséges intelligenciát kérdezzük, a helyett, hogy hinnénk a személyesen elhangzottaknak vagy a hivatalos publikációknak. Ha egy tájékoztató anyag vagy akár egy rövid szöveg nem elég közvetlen, bonyolultan fogalmaz, netán idegen szavakat tartalmaz, nem lesz eléggé közvetlen, nem lesz bizalomkeltő. A rendelőben különösen fontos a bizalom kialakítása, hogy a személyesen elhangzottakat be tudjuk fogadni és el tudjuk fogadni. Ebben nagyon sok múlik az orvoson is.

A szövegnek kell elvégeznie a munkát

De mi történik akkor, ha egy szöveg nem hangzik el, és nincs mögötte személy, aki bizalmat és szimpátiát keltene? Ilyenkor a szövegnek kell elvégeznie ezt a munkát, úgy kell megjelennie, úgy kell megszólítania, hogy az olvasó végig akarja olvasni. Ez az első lépés, utána következik a második fontos lépés: meg kell ragadnia a figyelmünket, a szövegnek el kell érnie, hogy elgondolkodjunk rajta. Majd jöhet a végső siker: elfogadjuk azt, amiről írt.

Van egy aranyos reklám, amelyben egy pácienst meccsnézés közben kezel a fogorvosa, akivel a végén, a szurkolás hevében le is pacsiznak. Hát igen, a fogorvos is ember… Ha egy termék vagy szolgáltató szerethető, emberi, akár sebezhető tulajdonságokkal rendelkezik, sokkal közvetlenebbnek és hitelesebbnek hat.

Információdömping percről percre

Miért van az, hogy egy nagyon jó témákat feldolgozó televíziós műsor a műsoridejébe sokkal több témát zsúfol bele, mint ami befogadható, megjegyezhető? Mert információdömping ér minket percről percre. Nem győzöm mondani, hogy rohanó világban élünk, amit mi magunk alakítottunk ilyenné. Egy TV-reklám 20–30 mp alatt bemutatja, hogy mit vegyünk meg, miért vegyük meg, miért jó nekünk és mennyibe kerül.

Miért van az, hogy unjuk a lassú, úgymond vontatott filmeket, meséket? Mert hozzászoktunk ahhoz, hogy 30 mp alatt is rengeteg információ kerül az agyunkba, amit feldolgozunk, tárolunk, emésztünk és megyünk a többi információ felé.

Ha egy tájékoztató hosszabb annál, mint amit megszoktunk, körülírja a témát és nem tér rögtön a lényegre, gyakran már el sem olvassuk. Ha netán van bevezetés, kifejtés, lezárás és értelmezés, sokszor már a bevezetőnél feladjuk.

Kinek szól a szöveg?

Az esti mesék és gyerekkönyvek olvasása közben feltűnt, hogy a gyerekeim azokat a könyveket és történeteket szeretik, ahol szép, nagy, színes, barátságos képek vannak és kevés a szöveg. Az a szöveg érdekelte őket legjobban, amely vicces volt és egyszerűen fogalmazott. Én magam a hosszú leírásokat szeretem, ahol a részletesen ábrázolt szereplők és a gazdag környezetleírás alakítják az elképzelt világot. Nyilván, azok a gyerekkönyvek nem nekem készültek.

Összegzés

Egy szöveg akkor ér célba, ha valóban megszólítja a célközönségét.